Müller Péter: "Emlékszel az első kéjre?"

Örökké perzsel és ég – gyújtani és gyulladni akar. Emlékszel, hogyan fedezted fel a saját és a másik nemű gyerek pici nemi szervét? Emlékszel, mit éreztél, amikor fiú vagy lány lettél?

Ébredő nemiségével az ember egy részegítő örvény állapotába kerül, rájön, hogy fél ember, és sóvárogva keresi a másik felét. És ha megtalálja, újra és újra kénytelen elveszíteni. Boldog szerelem nincsen, csak villanásnyi ideig, mert a testi lét mulandó, és a szerelem azt hiszi, hogy örök. Itt, a földön, ha találunk is valakit, el kell veszteni, még az ifjúságunkat, az egészségünket, a testünket és az életünket is. A szerelem előhírnöke az isteni öröklétnek. Olyan, mintha egy vak látóvá válna egy villanásnyi ideig, és utána sötétben élne megint. De ezalatt a pár pillanat alatt megtudta, hogy milyen csodában él. És tapogat tovább.