Elhagyott helyek - Búvárkodj romos épületek között

A kalózok kedvelt kikötővárosa fénykorában a prostitúció, az alkohol és a bűn melegágya volt. 1692-ben a nagy részét elpusztította egy hatalmas földrengés, a romokat pedig 12 méter mélyen elnyelte a Karib-tenger. Jelenleg ez a víz alatti szellemváros arra vár, hogy a Világörökség részévé váljon.

Amikor Észtország még szovjet tagállam volt, Rummu városa egy börtönnek és munkatábornak adott otthont. A rabokat szörnyű körülmények között tartották, és az épület melletti kőbányában dolgoztatták. Miután az ország elnyerte függetlenségét, kiürítették és felszámolták a területet. A bányát is bezárták, és a talaj-, valamint az esővizet sem szivattyúzták tovább, ami idővel teljesen elárasztotta a börtön épületét – csupán egy kis része látszik ki. A Rummu-i börtön most kedvelt merülőhely és strand.

2013-ban fedezték fel ezt az elhagyott víz alatti sztriptízklubot. A partról egy 70 méter hosszú híd és pár lépcső vezetett az Akabai-öbölben lévő szórakozóhelyre, melyet eleve is a víz felszíne alá terveztek – tehát nem elsüllyedt. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy pontosan mikor és miért hagyták magára ezt az egyedülálló és titkos helyet, de mióta „rátaláltak", előszeretettel látogatják búvárok.

Egy alig 300 lakosú falu romjait árasztotta el a víz, ami az 1967-ben megépült gát miatt tört be a területre. A hegyekkel körülölelt terület csodás kirándulóhely, sőt, még fürödni is lehet a vízben.

A Lago di Resia egy mesterséges tó, melyet egy kisváros elárasztásával hoztak létre 1950-ben – Curonhoz 163 otthon és 523 hektárnyi termőföld tartozott, no meg persze egy templom. Ennek tornya látszik ki a vízből, jelezve egy város „elesését". Télen, amikor a tó befagy, akár oda is lehet sétálni hozzá, sőt. Többen állítják, hogy ilyenkor hallani lehet a 14. századi torony harangját, pedig azt már több mint 50 éve leszerelték.