Az építészet elsősorban művészet – Interjú a Reload Építész Stúdió tulajdonosaival

2018.03.16. 14:00

Meg lehet határozni olyan konkrét háztípusokat, melyek kifejezetten ide, Magyarországra valók?

Anikó: Ez nagyon összetett, nem csak ország és helyfüggő. Nincs olyan ház, amit bárhová le lehetne tenni. Szerintem az építészetben nincs dobozos termék. Millió dolog befolyásolja, hogy az a ház miért jó, vagy miért nem jó az adott helyszínen.

Forrás: Csudai Sándor/ Origo

Péter: Ez egy örök kérdés, amit most feltettél. Nem csak az építészeknek, hanem azoknak is, akik érdeklődnek az építészet és az épített környezet iránt. A „magyar stílus" megteremtésére tett első nemzeti kísérletek egyike a Pesti Vigadó (1865 Feszl Firgyes) épülete volt. A kiegyezés után az volt a cél, hogy legyen valami, ami kimondottan a magyar építészet példája, miközben mindenki azt kereste, hogy mi az a magyar építészet. Ott volt Lechner Ödön, Ybl Miklós, a 20. században pedig következett Kós Károly, Makovecz Imre és még sok nagyágyú, és mindenkinek volt egy elképzelése arról, hogy mi is a magyar építészet, mindenki kereste a gyökereket. Ha egymás mellé rakod őket, látszik, hogy milyen különbözőek. A maga nemében mindegyik építész egy zseni volt, amit csináltak, azt professzionális szinten és szenvedéllyel művelték. Én nem tudnék egy Makovecz házat tervezni, azt a gondolkodásmódot elsajátítani, mert a mai világ talán már másról szól, máshogyan kell elmesélni, megválaszolni a kérdéseit. 

Makovecz Imre tervei alapján épült a Pázmány Péter Katolikus Egyetem épülete a Pest megyei PiliscsabánForrás: MTI/H. Szabó Sándor

Tehát inkább korhoz kötődik?

Péter: Szerintem igen. Én nem tudom ugyanazon a mérlegen mérni a századfordulós magyar építészetet, és a 21. század magyar építészetét. Mert más volt az élet, mások voltak az igények, más volt a gondolkodásmód. Ugyanakkor az éghajlat, a hely nagyon meghatározza a formát, a szerkezetet. Itt pedig van egy nagyon fontos állítás: a gondolkodás nélkül átvett, spanyol, portugál vagy mediterrán építészet Magyarországon, könnyen válhat hazugsággá. A 21. századi építészet nemzetközi, hat ránk a világ, de ez nem azt jelenti, hogy mindent másolni kell, sokkal inkább adaptálni kell ezeket az irányzatokat a hazai igényekhez. De visszautasítani is lehet! A mediterrán építészet, silány „magyar mediterrán" megvalósulási formáinak véleményem szerint nincs keresnivalója itthon. De itthon is meg lehet találni azokat a helyeket, ahol a tradicionális mediterrán építészeti értékek megjelenhetnek minőségi formában.

Ha az építészetet a funkcionalitásnál fogod meg, az egy szűrő. Az éghajlat, a hely és a funkció sok mindenben befolyásolja a designt.  

A művészek általában, és így az építészek is, reflektálnak arra a korra, amelyben élnek. Ez most egy sokszínű kor, de voltak, amik nem voltak semmilyen színűek sem – amikor megmondták, hogy mit, hogyan kell.

Tehát ezek alapján ma vígan megférnek egymás mellett a modern üvegházak és a giccses kiskastélyok?

Péter: Hát vígan azért nem. Ahogy az imént mondtam, a „magyar mediterrán stílus" vagy a „giccses kiskastélyok" semmiképpen nem jelentenek értéket, hiszen csak valaminek a silány, jelentés nélküli másolatai, vágyódás egy itthon sosem volt életérzés után. Ugyanakkor felesleges és lehetetlen is tiltani az ilyesmit. . Ha valaki egy ilyen „kastélyt" szeretne, nyilván megvalósítja. Ahogy én látom, itthon a probléma a mennyiséggel és legfőképpen a minőséggel van.

Forrás: Csudai Sándor/ Origo

Ha jól értem, akkor szerinted inkább legyen sokszínű, de minőségi az adott kor építészete, mint egyszínű, de rossz minőségű.

Péter: Igen. A sokszínűséggel semmi probléma. A gond az, ha klisékben gondolkodva, giccsbe hajló környezetet teremtünk magunknak vagy teremtenek körénk.

Ez egy remek lezáró gondolat volt. Én mégis feltennék nektek egy utolsó kérdést. Mik a hosszú és a rövid távú terveitek?

Péter: A családi házak tekintetében, inkább különleges és egyedi koncepcióval rendelkező megbízásokon szeretnénk dolgozni. Hosszabb távon pedig a nagyobb munkák felé elmenni. Nemcsak magánszemélyeknek szeretnénk minőségi építészetet nyújtani, de a fejlesztőknek is, akikkel közösen emelhetjük az épített környezet színvonalát.

Anikó: Azért dolgozunk, hogy eljussunk egy nagyobb léptékhez - tulajdonképpen folyamatosan magunkat fejlesztjük és erősítjük. Jelenleg nyolcan dolgozunk egy nagyon jól összeszokott csapatban, de elérkeztünk arra a pontra, amikor az iroda létszámát is bővítenünk kell.

Szeretnénk elérni, hogy 10-15 év múlva a Reload egy meghatározó építészstúdió legyen Magyarországon.

Forrás: Csudai Sándor/ Origo
Előző
  • 1
  • 2
Következő
Csizmadi PéterPetőcz-Tóth AnikóinterjúépítészművészetépítészetReloadépítész iroda