A történelem legnagyobb szexbotrányai: Bill Clinton és az a bizonyos szaxi

Miután a cikksorozatunk első részében egy ókori kínai királynő és a hatalmas szerszámú titkos szeretőjének szexbotrányát göngyölítettük fel, a másodikban az antik Róma egyik legtrükkösebben összehozott légyottját, a harmadikban egy kapzsi római államférfi kínos csábítási ügyét, a negyedikben pedig Lüdia perverz uralkodója, a felesége és a testőre esetét meséltük el, ezúttal ugrunk egy nagyot az időben, és a 20. század egyik leghírhedtebb orális szexének sztoriját elevenítjük fel, amibe majdnem belebukott az akkori amerikai elnök.

Monica Lewinsky, egy jó családból származó, Los Angeles-i lány 22 évesen diplomázott, és ezután álmai lehetőségét kapta meg: fizetetlen gyakornokként ugyan, de a Fehér Ház lett a munkahelye. Sőt, amikor hónapokkal később számos kormányzati dolgozó egyszerre volt szabadságon, a gyakornokok egy részét átvezényelték abba a szárnyba is, ahol maga az elnök tevékenykedett.

Azonban a fiatal lány túl egyértelmű és túl gyakori látogatásai az elnök munkahelyét jelentő Ovális Irodában sokak figyelmét felkeltette, így a botrányt megelőzendő Lewinksy új munkahelyre került a Pentagonban. De Clintonnal ezután is folytatódtak a kalandok, egészen 1997 tavaszáig, és telefonon keresztül később is kapcsolatban maradtak.

A Pentagonban, azaz a Védelmi Minisztériumban Lewinsky barátságot kötött egy kolléganőjével, Linda Trippel, akinek elmesélte az elnökkel folytatott viszonya részleteit is. Tripp pedig nem bizonyult túl jó barátnőnek: meglátta a lehetőséget a sztoriban, és egyrészt értesítette azokat az ismerőseit a dologról, akik számára a legtöbb haszon származhatott belőle (és akiken keresztül neki is a legtöbb haszna lehetett belőle), másrészt elkezdte rögzíteni a vonatkozó telefonbeszélgetéseit Lewinskyval. Amikor már elég bizonyíték állt rendelkezésre, Tripp ügyvédje hivatalos keresetet nyújtott be Lewinsky felé, aki Clinton tanácsára eskü alatt, írásban tagadta, hogy bármi erkölcstelen kapcsolata lett volna az elnökkel.

Természetesen elkerülhetetlen volt, hogy egy idő után nyilvánosságra kerüljön a sztori, és 1998 januárjában robbant a botrány, amikor egy online újság részleteket közölt az ügyről. Rövidesen ráharapott a komplett média, és gyorsan felderítették Lewinsky személyazonosságát is. Ezután az elnöknek már ki kellett állnia ország-világ nyilvánossága elé, és úgy elmondania a híressé vált mondatát:

Csakhogy eddigre már Monica Lewinsky sem akarta tovább védeni az elnököt, és rendelkezésre álltak bizonyítékok is: a már említett szóbeli vallomásokon kívül egy bizonyos kék ruha is, amin ott volt az elnöki DNS spermafoltok formájában — és amit Lewinsky a barátnője-kolléganője tanácsára nem mosott ki a légyott után.

Emellett bocsánatot kért a közvéleménytől az illetlen, erkölcstelen magatartása miatt — ugyanakkor továbbra is állította, hogy se nem követett el semmi törvénytelent, se nem hazudott.

Ha ugyanis ezen két dolog bármelyike bebizonyosodik, akkor nem lehetett volna maradása az elnöki székben. Erre a politikai ellenfelei kísérletet is tettek: ún. „impeachment"-et indítottak ellene, ami az amerikai elnök elmozdításához szükséges bonyolult jogi folyamat, és az egyetlen alkotmányos lehetőség a lecserélésére olyan esetben, amikor nem a halála vagy a súlyos betegsége az ok. Az impeachment esetében nem is az volt a vizsgálat tárgya, hogy az elnök megcsalta-e a feleségét, és miket csinált Lewinsky-val, hanem hogy erről hazudott-e eskü alatt, és akadályozta-e az igazságszolgáltatást. Több száz oldalas hivatalos jelentés született az ügyben, amely később könyvként kiadva bestsellerré vált, és az impeachment folyamata sokáig eljutott, de a szenátus végül az utolsó lépsét nem tette meg, és nem mozdította el az elnököt. Bill Clinton kitöltötte a hivatali idejét, és népszerű elnökként távozott. Monica Lewinsky pedig amolyan celeb lett, akiről azóta sajnos mindenkinek az a bizonyos egy dolog jut eszébe — amiért azért ő is sokat tett, hiszen máig turnézik a sztorijával.