Ősellenség vagy barát? Tények és tévhitek a rettegett zsírról

A zsírok táplálkozásunkban létfontosságú szerepet töltenek be, akárcsak a szénhidrátok vagy a fehérjék. De ahogy ezeknél sem, úgy a zsíroknál, olajoknál sem mindegy, hogy milyen formában és mennyit viszünk be a szervezetünkbe.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása alapján a maximális napi beviteli arányok az energia százalékában: szénhidrátból 55%, fehérjéből 15% és zsírokból 30%, ebből a telített zsírok aránya maximum 10%, az egyszeresen telítetleneké 12% és a többszörösen telítetleneké 8% körül optimális. A mértékkel és az arányokkal érdemes tisztában lenni, mert a túlzott zsírbevitel betegségek előidézője lehet, elsősorban a szív- és keringési megbetegedéseké. Táplálkozásunk zsírbevételét állati és növényi eredetű zsiradékokból egyaránt biztosíthatjuk, de ezek között fontos egyensúlyt tartani.

Az állati zsírok nagyobb mennyiségben tartalmaznak telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakat, míg a növényi zsiradékok egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakban egyaránt gazdagok.
Az állati eredetű telített zsírsavak túlzott bevitele növelheti az LDL, vagyis a rossz koleszterin szintjét, így negatív hatást gyakorolhatnak a szív- és érrendszerre. De fontos hangsúlyozni, hogy itt valóban a mértéktelen fogyasztásról van szó, azt pedig sokan elfelejtik hozzátenni, hogy a telítetlen és többszörösen telítetlen zsírok túlzott fogyasztása sem egészséges.

Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szem, a bőr és a nyálkahártyák nedvességtartalmának beállításában. A D-vitamin –többek között –a fogak és csontozat normál felépítését biztosítja. Az E-vitamin erős antioxidáns hatásának köszönhetően segít a sejtek öregedésének gátlásában, míg a K-vitamin a vese működése, a csontképzés és az ún. véralvadási faktorok bioszintézise során nélkülözhetetlen.