Szagos tények: 9 dolog, amit nem tudtál a szellentésről

2019.06.08. 18:30

Lehetnek hangosak és hangtalanok, szagosak és szagmentesek is: szervezetünk egyik legmegosztóbb funkciója a szellentés. Sokan nem beszélnek róla és vannak olyanok, akik viccet űznek belőle. Ennek ellenére fontos, hogy e tekintetben is odafigyeljünk a testünkre. Dr. Bakucz Tamás gasztroenterológus segít nekünk eligazodni a gázos kérdésekben.

Miért szellentünk?

A kérdés megértéséhez fontos, hogy az alapoknál kezdjük. A szellentés és a böfögés egyaránt a belek gáztartalmához köthető. De hogyan is kerül az oda? – vetődik fel a kérdés.
Egyrészt lenyeljük. Itt elsősorban nem kell komoly betegségekre gondolni, normál étkezés, rágózás, dohányzás mellett is bőven jut levegő a tápcsatornába. Igaz, evészavarokban, egyes pszichiátriai betegségekben több levegő is juthat a belekbe. A lenyelt levegő nagy része böfögés formájában távozik, azonban egy kevés továbbhaladhat a vastagbél felé.
A másik lehetőség magunkban keresendő, hiszen az emésztési folyamat során is képződik gáz. A félig megemésztett táplálékot a vastagbélben élő baktériumok tovább bontják, fermentálják. A kémiai reakciók eredményeként gáz képződik.
 

Szervezetünk legmegosztóbb funkciója a szellentésForrás: Shutterstock


Veszélyes ételek

Mindannyian megfigyeltük már, ha bizonyos ételeket (pl. káposztafélék, hagyma, tejtermékek, élesztő stb.) eszünk, később a fokozott gázképződés miatt többet fogunk szellenteni. Azt azonban kevesebben tudják, hogy egyes zöldségek – leginkább a káposztafélék családjába tartozók (pl. karfiol, brokkoli, karalábé, káposzta), bizonyos húsok, sőt a magas kéntartalmú borok fogyasztása nemcsak a napi „szellentésátlagot” növeli, de felelőssé tehető a csípős, kellemetlen szagokért is. Problémásak lehetnek még a sokak által használt édesítőszerek (pl. sorbitol, mannitol) is. Kalóriát nem lehet velük bevinni, de emésztetlenül a vastagbélbe jutva az ottani flóra fermentálja azokat, fokozva így a gázképződést.

Szagos tények:

1. Mindenkinek más a bélflórája, ezért is különbözünk abban, hogy ki, mitől, mennyit szellent. Emiatt lehetséges, hogy egyesek bélgázai nem tartalmaznak metánt.

2. A bélgázok 99%-a színtelen, szagtalan, a kellemetlenséget 1%-uk okozza.

3. A magas kéntartalmú ételek, például a brokkoli, kelbimbó, fokhagyma, bor, de az állati fehérjék is befolyásolhatják a szagokat. A sok fehérjeport fogyasztó testépítők ezért több, kellemetlenebb gázt termelhetnek, mint mások.

4. A borok fogyasztásánál a dekantálás egyes irodalmak alapján segíthet megelőzni a kellemetlen utóhatásokat.

5. A hüvelyesekben található sztahióz és raffinóz olyan szénhidrátok (oligoszacharidok), melyet az emésztőrendszerünk nem bont le, így a vastagbélbe jutva fokozzák a gázképződést.

6. Az édesítőszerek is okolhatók, mivel ezek nem szívódnak fel, hanem a vastagbélben tovább utaznak, és felerősítik a kellemetlen szagokat. Gondoljunk a rágóban lévő édesítőszerekre is!

7. Ha szorulásunk van, a széklet túl sokáig tartózkodik a belekben, ezért egyre szagosabb lesz.

8. A vas- vagy magas rosttartalmú étrend-kiegészítők is okozhatnak gyakoribb szellentést.

9. Bizonyos gyógyszerek is lehetnek ludasak a fokozott gázképződésben, pl. ibuproféntartalmú fájdalomcsillapítók, koleszterincsökkentők.



szagszellentésbélgázpuki