A halhatatlanság létezik – Fordítsuk vissza az öregedést!

A halhatatlanság sok mondában, történetben megjelenik. Elég csak a vámpírokra, Dorian Gray-re, vagy az ókori istenekre gondolnunk. A halhatatlanság kérdése, ha nem is egyidős velünk – hiszen az ősemberek hiedelmeiről jóval kevesebbet tudunk, mint szeretnénk -, de már évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. A Bibliában is találkozunk halhatatlanokkal: elsőként Ádám, majd Éva, de ezt a „képességüket" az Édenkertből való kiűzetésükkel elveszítik. Ami ezekben az alakokban közös, az a gyakorlati halhatatlanság, tehát se kor, se betegség, se baleset, se gyilkosság révén nem tudtak meghalni.

A halhatatlanságnak van egy másik, igen népszerű formája, ez pedig a lélek, mely spirituális értelemben az ember eszenciája, és lényegében elpusztíthatatlan. Gyakorlatilag az összes vallásban megjelenik, hol újjászületés, hol halál utáni élet formájában – menny és pokol, szellem, őrangyal...

Mi azonban a biológiai halhatatlansággal fogunk behatóan foglalkozni. Tehát nem a sérthetetlenséggel és nem is a megfoghatatlan lélek kérdéskörével. Arra keressük a választ, hogy létezhet-e sejtszinten a halhatatlanság, és valóban kell-e erre vágynunk?

Azokat az élőlényeket nevezzük tehát biológiailag halhatatlannak, melyek sejtjei folyamatosan, időkorlát nélkül képesek szaporodni, osztódni, megújulni anélkül, hogy sérülne a bennük lévő génállomány, sőt bizonyos esetekben még a DNS javítására is képesek. Se életkor, se betegség, sőt, bizonyos esetekben még a mérgező-, károsító anyagok és az extra szélsőséges környezeti tényezők sem okozhatják az egyed pusztulását. A biológiailag halhatatlan kifejezést elsőként a rákos sejtekre használták, mivel esetükben, a telomer-hosszabbító sejteknek köszönhetően nem ismeretes a programozott sejthalál – tehát egy sejtjük sem „használódik el” és követ el öngyilkosságot.

• Baktériumok – Az emberi testben tízszer több baktérium él, mint emberi sejt, és számuk a Földön eléri a kimondhatatlan és leírhatatlan 5 kvintilliót (5×1030). Az ő halhatatlanságuk titka a tömegben van; egyedül képtelenek életben maradni.

• Medveállatkák – Ezek az állatok igen aprók - mindössze 0,2-1,5 mm hosszúak - a világ szinte bármely pontján megélnek, legyen az sivatag, mocsár, gleccser, óceáni üledék, kénforrás, tenger. A kb. 1000 faja közül vannak növényevők és ragadozók, élnek a sarkkörnél és az Egyenlítőnél is. A halhatatlanság jelzőjét hihetetlen tűrő- és ellenálló képességüknek köszönhetik. Kibírják a 100 fokos forróságot, a -200 fokos fagyást, életben maradnak a forrásban lévő vízben, savakban és oldószerekben, túlélik a földi ultraibolya sugárzás ezerszeresét, a gamma-sugárzást, az emberi szervezet tűrőképességét több mint ezerszeresen meghaladó röntgensugárzást, mindezek mellett pedig elviselik a földi légköri nyomás háromszázszorosát, a tenger legmélyebb pontján lévő nyomás hatszorosát.

  A medveállatkákat komoly tesztnek is alávetették. 2007-ben kilőtték őket az űrbe.

  10 napig kellett kibírniuk kriptiózisban (az adott élőlény betokozódik, vagy beszárad, életjeleket nem ad, a sejtszintű metabolizmus leáll, ebből az állapotból a medveállatkák akár 100 év után is képesek felébredni) a -270 fokos hideget, a légüres teret, a totális oxigénhiányt, a földi ultraibolya sugárzás ezerszeresét és a kozmikus sugárzást. Miután visszatértek a földre, a tudósok vízbe helyezték őket, és 68%-uk feléledt, többen pedig ezek után szaporodtak is. Mivel az ultraibolya sugárzás sterillé teszi az élőlényeket, ez arra utal, hogy a medveállatkák valamilyen módon képesek kijavítani a DNS-üket ért károsodást.

• Hydra – A csalánozók törzsébe tartozó nemnek, 17 ismert faja van. Ezek mindegyike édesvízben él és ragadozó életmódot folytat. Méreteiket tekintve azonban nem kell félnünk egyiktől sem, 6-13 milliméter hosszúak csupán. A Hydra, sejtjei folyamatos osztódásának köszönhetően, képes kiszűrni szervezetéből a mérgeket és kiküszöbölni az esetleges hibákat. A tudomány tényként kezeli, hogy ennek az állatnak a sejtjei nem öregednek, de a mikéntje még előttük is titok.

• Egy apró medúza - A turritopsis nutricula faj ugyanabba a törzsbe és osztályba tartozik, mint az előbb említett Hydra. Miután kifejlődött és ivaréretté vált, sejtjeinek öregedése helyett, ez az állat képes visszafejlődni egy kezdetleges, szexuálisan éretlen, telepes állapotig. A medúza polippá való visszaalakulása egy sajátos sejtfejlődési folyamatnak köszönhető, melyet transzdifferenciálódásnak, vagyis a sejtek genetikai újraprogramozásnak nevezünk. Egy ember esetében, ez azt jelentené, hogy felnőttként képes lenne visszaalakulni csecsemővé, vagy épp magzattá. Ez a folyamat pedig bármennyiszer megismételhető, épp ezért is tartjuk ezt a medúzát halhatatlannak.

A halhatatlan állatok ugyanakkor nem sebezhetetlenek, a legtöbb egy ragadozó áldozatául esik, még mielőtt csodálatos képessége kibontakozhatna. Tehát az általunk elképzelt örök élet, még számukra sem adatik meg.

Az emberiség sokféleképpen tervez a halál arcába nevetni. Vannak, akik feltöltenék elméjüket egy számítógépre, de akadnak olyanok is, akik egyszerűen csak lefagyasztatnák magukat. Sokan a nanotechnológiában látják a megoldást, a transzhumanisták szerint az ember hamarosan elérkezik arra a fejlettségi szintre – az új technológiák kiaknázásának köszönhetően -, amikor képes lesz a saját evolúcióját alakítani, és így akár elérheti a halhatatlanságot is. Addig azonban, amíg nem cyborgokként, vagy a szervezetünkben, a sejtjeinket folyamatosan javító és megújító aprócska robotokkal élünk, addig az elérhető életkor messze sem nevezhető beláthatatlannak.

Tehát de Grey nem megállítani, hanem visszaforgatni szeretné az idő hatásait. Ehhez pedig pusztítania kell; méghozzá azokat a sejteket, melyek már elhasználódtak, nem képesek az osztódásra. A kutató úgy véli, ebben az esetben az egészséges sejtek képessé válnának az elpusztítottak pótlására, aminek révén egy embert, lényegében bármeddig újra lehetne fiatalítani. De Grey 2015-ben úgy nyilatkozott a Motherboard-nak, hogy 6-8 év múlva lehet kész az eljárás az emberi tesztelésre. A várható kezelés képes lesz például egy 60 éves embert megfiatalítani úgy, hogy biológiailag 90 éves korára váljon ismét 60 évessé.

Tegyük fel, hogy 30-40 éves testben élhetnénk 500-1000 évig. Ez ma csupán a sci-fi számára tűnhet reálisnak. Ahhoz, hogy ez a gyakorlatban is működhessen – feltételezve, hogy ez a lehetőség nemtől, rassztól, társadalmi pozíciótól, vagyontól függetlenül bárki számára elérhető lesz –, elengedhetetlen lenne elsősorban a szociális védőháló teljes átalakítása, a munkahelyek számának drasztikus növelése, a pénzügyi szektor újratervezése. Mindezek mellett a legsürgetőbb, más bolygók gyarmatosítása lenne, hiszen rövid időn belül egyszerűen nem férnénk el a Földön.

Ez a hosszú-hosszú élet azonban komoly pszichológiai problémákat is felvetne; célok megfogalmazása, útkeresés, az egészséges társadalmi és párkapcsolati sürgetés hiánya... stb.