A homokkal és sárral játszó gyerekek egészségesebbek

2019.08.10. 18:00

Bevallom, kétgyermekes anyaként engem teljesen kiborítanak azok a szülők, akik a játszótéren rászólnak csemetéikre, hogy vigyázzanak a ruhájukra, ne üljenek bele a homokozóba, ne sarazzanak, ne másszanak fára, a cipőjüket pedig még véletlenül se vegyék le. A felszabadult játék színterén ez a rengeteg tiltás engem is lelombozna, nemhogy egy panelban éldegélő kisgyereket. Talán ezzel az írással segítek kicsit lazítani a kereteken, hiszen a homokozóban a gyerek kreativitásán túl az immunrendszere is erősödik.

A szabadban való játék sok szülőt riaszt, hiszen annyi „nyavalyát” szedhet össze a gyerek, jobb a négy fal közt tartani. Az antibakteriális szappanok világában ne is csodálkozzunk, ha egy tetőtől talpig saras gyerek képe egy kisebbfajta szívinfarktussal ér fel. De! Fontos megértenünk, hogy egy gyerek nagy kárát látja ennek a szülői védelemnek.

Piszkos játékra fel!

Többek között Maria Júlia Carvalho gyermekorvos is úgy véli, a gyermekeknek kapcsolatba kell lépniük a talajban és a fűben található mikroorganizmusokkal az immunrendszerük megfelelő fejlődésének elősegítése érdekében. Carvalho szerint az ilyen típusú baktériumokkal való érintkezés elősegíti, hogy a jövőben képesek legyenek hatékonyabban megvédeni magukat a betegségekkel és az allergiákkal szemben.

A homokkal és sárral játszó gyerekek egészségesebbekForrás: Shutterstock

A harcost is edzeni kell

Az immunrendszer az, ami harcol a „betolakodókkal”, ám ahhoz, hogy ebben sikeres lehessen, ismernie kell a harcmodorukat. Tehát ahogy nő egy gyermek, úgy válik egyre ellenállóbbá bizonyos mikroorganizmusokkal szemben, feltéve, ha ki van téve nekik. Így az immunrendszere képes felismerni a betolakodót és sikeresen fel tudja venni vele a harcot.
Ezen érintkezés hiányában az immunrendszere érzékenyebbé válik azokra az anyagokra, amelyeknek alapesetben nem szabadna kórosnak lenniük – mint például a pollenek vagy az állati szőr.

Forrás: Dreamstime
Ha gyerekünk születik, a kutyának mennie kell?

A mai napig az egyik legtöbbször előforduló kutya- és macskaleadási ok a gyermek születése, a család bővülése. Az emberek sokszor saját kútfőből, sokszor a védőnők, a közösségi média vagy egyéb, véleményformáló közeg hatására hirtelen az addig velük élő állatot veszélyforrásként azonosítják, pedig egyre több bizonyíték van arra, hogy az állatok mellett felcseperedő gyerekek szociális készségei jobbak, könnyebben és mélyebb kapcsolatokat alakítanak ki kortársaikkal is. Olvasd tovább!

 

A szabad játékidő hiánya veszélyezteti a gyermekek pszichofizikai egészségét.  

A szabadtéri tevékenységek számtalan további előnnyel is járnak. Segítenek az elhízás elkerülésében, ösztönzik a kreativitást, minimalizálják a stresszt és a depressziót, és szélesebb körű kognitív fejlődést tesznek lehetővé.

Lehet, hogy a saras, fűfoltos ruhákat nehéz kimosni, a kertben is nagyobb lesz egy-egy ilyen játék során a rendetlenség, de az egészséges gyermekhez az ilyen piszkos játékpercek elengedhetetlenek. A szülők feladata legyen csupán a móka és az eltúlzott vadulás közti középút megtartása.

Kapcsolódó cikkek
Kosarat borítottak a csecsemőkre – Felháborító gyereknevelési szokások a múltból

Manapság igen komolyan veszik a gyermeki lélek ápolását és testi, valamint mentális fejlődésük védelmét. Ezt bizonyos kultúrákban talán sikeresen túlzásba is vitték, elég csak a hópehely nemzedékre gondolnunk. Ám tény, hogy a múltban gyereknevelés címszó alatt történtek eltűnéséért örökké hálásak lehetünk.

Anyák félelme: amikor nem eszik a gyerek

Míg napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt a gyermekkori elhízás, sok szülő szinte bármit megadna, hogy gyermeke nagyobb lelkesedéssel várja az étkezéseket. Hogyan hat az anyákra és a gyermekekre, amikor a közös étkezés harctérré válik? Milyen praktikákkal javíthatunk az evéshez kapcsolódó konfliktusainkon? Összeállításunkból mindezekre választ kaphattok.

egészségimmunrendszerallergiaszülőgyerekjátszótérhomokozósárpiszok