Gyógyító történetek – A feldolgozhatatlannak tűnő élethelyzetek leküzdése

terápia válás szülő mese gyógyító mesék pszichológia
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Az ember történetekbe van ágyazva. Az életünkben bekövetkező eseményeket folyamatosan értelmezzük, közöttük oksági kapcsolatot keresünk, és azokat időhöz kötjük. Történeteket mesélünk önmagunkról, történeteket hallgatunk meg másokról. Kulturális örökségünk jelentős része szintén különböző történetekben ölt testet, kezdve a mítoszoktól az operákon át egészen a mozifilmekig. Minden, amit önmagukról és a világról gondolunk, történetekben elevenedik meg. Mindazt, amit fontosnak tartunk, történetekbe ágyazva adjuk át a következő generációnak.

A történetmesélés nem csupán az egymáshoz való kapcsolódás egy fontos eszköze, hanem lehetőség is egy felnőtt, egy gyermek számára, hogy megküzdjön nehéz helyzetekkel, vagy feldolgozzon bizonyos eseményeket az életében. A saját történetek átkeretezésének jótékony hatásáról Vépy Viktória pszichológus, mediátor beszélt nekünk.

Mi a történet?

Olyan cselekvés, amelynek van eleje, közepe és vége – vagyis szerkezete. Az eseményeknek – amelyek időbe vannak ágyazva – vannak kiváltó okai és következményei. Ezek értelmezése azonban legtöbbször az egyénen múlik: ő ad egy-egy történésnek pozitív vagy negatív színezetet.

A történetmesélés egy lehetőség számunkra, hogy fel tudjunk dolgozni bizonyos eseményeket Forrás: Shutterstock

Meglehet, hogy a házasságkötésünkre ma még életünk egyik legboldogabb napjaként emlékszünk, és csillogó szemmel mesélünk róla. Egy válás után azonban ez a kép drasztikusan megváltozhat, ahogyan egy sikeres feldolgozás után megint változik annak a módja, ahogyan erre a napra visszaemlékszünk, ahogyan mesélünk róla.

Az életünkben bekövetkező eseményeket értelmezzük, és közöttük összefüggéseket keresünk. Arról, ahogyan egy-egy eseményhez érzelmileg viszonyulunk, sokat elárul az, ahogyan mesélünk róla. A történetek lehetőséget teremtenek arra, hogy az egyén általuk leírja önmagát, és a világhoz való viszonyát. Sőt módot adnak arra is, hogy az egyén változtasson ezen a viszonyon.

A kifejezések, amelyeket használunk, meghatározhatják a gondolkodásmódunkat. Bizonyos történetek, mesék segítenek abban, hogy lássunk magunk előtt példákat bizonyos élethelyzetekre, konfliktusok feloldására. Mások szavakat adnak, amivel leírhatjuk, amit érzünk, és képessé tesznek arra, hogy beszéljünk a problémáinkról.

A történetek, amelyekkel találkozunk, bővítik ismereteinket a világról. Fokozottan igaz ez azokra, amelyekkel gyerekkorunkban találkozunk: ezek a mesék.

A mese hatással van a személyiségfejlődésre Forrás: Shutterstock

A mesék a szimbólumok nyelvén szólnak a gyermekekhez, és útmutatót adhatnak bizonyos problémák megoldásához, mint amilyen például a testvérféltékenység vagy a szülőtől való elválással kapcsolatban megélt félelem feldolgozása (Jancsi és Juliska). A főhőssel való azonosulás révén az édesanyával szemben olykor megjelenő harag bűntudat nélküli megélésének lehetősége (Hamupipőke). A félelmekkel való szembenézésre és a sikeres megküzdésre való ösztönzés megtapasztalása (A hétfejű sárkány). A mese hatással van a személyiségfejlődésre. Oldja a feszültséget, segíti a belső képek kialakítását, fejleszti a gyermek szókincsét. Támogatja az erkölcsi és esztétikai nevelést.

A mesék azonban nem csak gyermekkorban lehetnek hasznosak. Felnőtt korban is alkalmazhatóak önismereti eszközként, de használatuk megjelenhet terápiás keretek között is.

A probléma jellegétől, az elakadás mélységétől és az egyén fogékonyságától függően széles spektrumon kínálkozik lehetőség a szakmai alkalmazására.

Gondoltunk-e már például arra, hogyan festene a Hamupipőke című mese, ha azt a mostoha szemszögéből hallanánk? S ha az egyik mostohanővér mesélne arról, ami a családjában történt? Vajon a történéseknek csak egyetlen olvasata van? Vagy az értelmezés függhet attól, ki meséli el azt, és hogyan?

A mesék felnőtt korban is alkalmazhatóak önismereti eszközként, de használatuk megjelenhet terápiás keretek között is Forrás: Shutterstock

Mivel a valóság pszichológiai szempontból olyasvalami, amit az egyén önmaga számára alkot meg, a történetek jó lehetőséget adnak arra, hogy az átkeretezés révén másként értelmezzük bizonyos fejezeteit az életünknek.

Vegyünk például egy apróbb bosszúságot okozó eseményt a közelmúltból. Vajon milyen címet adhatnánk ennek a jelenetnek? Milyen szerepet töltöttünk be benne? Kit alakítottunk? Milyen további szereplők jelentek meg benne? Ők mit tettek hozzá az eseményhez? Ők hogyan mesélnék el azt, ami történt? Mi lehet az oka annak, hogy ők ezt így élték meg? Egy külső megfigyelő hogyan mesélne a történtekről? Miért láthatta ezt ő így? Számos kérdés, amely segíthet abban, hogy egy általunk megélt helyzetre más szemmel is rá tudjunk nézni.

Az emlékezeti képeink ugyanis nem puszta pillanatfelvételek a múltból. Sokkal inkább egy, a jelenben működő, a képek újra összeállításán alapuló, alkotó folyamat eredményei. Az emlékeinket nem visszakeressük egy tárolóban, hanem időről időre újraalkotjuk őket. Ennek köszönhetően lehetőségünk van a megélt életeseményeket átkeretezni, azokat más színben látni. Ez pedig a jövőnk alakulására is hatással lehet, mivel az új tapasztalatokat a korábban megélt események fényében értelmezzük: így értjük meg a világot, s benne önmagunkat.

A kellemetlen élményeket nem lehet meg nem történtté tenni, azonban módunkban áll változtatni, hogyan értelmezzük őket Forrás: Shutterstock

Számos olyan dolog történhet velünk, amit, ha tehetnénk, legszívesebben kitörölnénk az életünkből.

Kellemetlen élmények, veszteségek, traumák, amelyekben egy közös van: nem lehet őket meg nem történtté tenni. Azon azonban, ahogyan tekintünk rájuk, ahogyan értelmezzük őket, módunkban áll változtatni. Egy szerettünk elvesztése például érzelmileg különösen terhelt időszakot jelent. A bénító fájdalom, az intenzív hiányérzet, és a jövővel kapcsolatos félelmek mellett azonban a szeretet, a hit, és az erő is ott van bennünk. Fontos, hogy ez a saját történetünk mesélése során tudatosuljon bennünk, és később belső erőforrásként támogatást jelentsen nehéz helyzetekben.

Az életünkben bekövetkező eseményekre sorscsapásként vagy épp a változás lehetőségeként is tekinthetünk: az, hogyan viszonyulunk az életünkhöz és benne önmagunkhoz, a legtöbbször rajtunk áll.

Kutatások szerint okosabbak azok a gyerekek, akik együtt alszanak szüleikkelhttp://www.life.hu/csalad/20190502-kutatasok-szerint-okosabbak-azok-a-gyerekek-akik-egyutt-alszanak-szuleikkel.htmlA gyermekeikkel együtt alvóknak több csoportját különböztetjük meg: vannak, akik számára természetes, hogy gyermekükkel egy ágyban alszanak, másoknál a kényszer és a feltehetően helytelen altatási rutin betonozta be ezt az állapotot, és akadnak, akik csupán éjszakánként engedik be maguk mellé a kicsiket, amikor álmukból felriadnak, és nem tudnak a saját ágyukban visszaaludni. CsaládOrigoVálás, I. rész - Gyermekelhelyezés, avagy a szülői felügyeleti jog szabályozásahttp://www.life.hu/csalad/20190502-valas-i-resz-gyermekelhelyezes-avagy-a-szuloi-felugyeleti-jog-szabalyozasa.htmlEgy olyan házasság felbontása, ahol közös gyermek van, jóval többről szól, mint a vagyoni kérdések rendezése. A szép válásra való törekvés ebben az esetben elengedhetetlen, hiszen a gyermek(ek) traumatizálása elkerülhetetlen, de a mértékét minimálisra lehet csökkenteni. Azt, hogy milyen lehetőségek állnak fent a gyermek elhelyezését illetően, és mi jellemzi ezeket, dr. Knecht-Gothárd Kinga ügyvéd és mediátor tárja elénk. CsaládOrigoA harc, amelyet nem tudsz elkerülni – A testvérféltékenység teljesen normálishttp://www.life.hu/csalad/20190430-harc-amit-nem-tudsz-elkerulni-a-testverfeltekenyseg-teljesen-normalis.htmlAki több gyereket nevel, nagyon jól tudja, milyen szenvedélyesek és teátrálisak tudnak lenni a testvérek közötti veszekedések. Mivel a szülők többnyire nincsenek jelen a viták kirobbanásakor, nem tudnak elfogulatlanul igazságot tenni, bár a gyermekek sokszor tőlük várják a puskaporos helyzetek megoldását. Mit tegyen a szülő, amikor a gyermekei egymásnak esnek? Hogyan kerülhetjük el a testvérféltékenységet, és egyáltalán el kell-e kerülnünk? Most minderre választ kaphatsz. CsaládOrigoOnline mamik, avagy így nevelnek gyereket az Y generációs anyákhttp://www.life.hu/csalad/20190430-online-mamik-avagy-igy-nevelnek-gyereket-az-y-generacios-anyak.htmlAz Y generációs, tehát az 1980 és 1994 között született anyák sok mindenben másként nevelik gyermekeiket, mint a szüleik korosztálya. Következő összeállításunkból kiderül, milyen változások történtek a korábbi időszakokhoz képest. CsaládOrigoÚjabb arcpirítóan kínos családi képek a láthatáron – Fotókhttp://www.life.hu/csalad/20190425-kinos-csaladi-kepek-a-lathataron-fotok.htmlKínos családi fotókból korábban is készítettünk egy remek összeállítást, méghozzá sztárokkal a főszerepben. Sőt kifejezetten bizarr anya-fia képeket is mutattunk már. Az internet azonban kifogyhatatlan aranybányának bizonyul a mai szemmel nézve vállalhatatlan képek tekintetben. Lássunk hát párat belőlük. CsaládOrigoÍgy kezeld szülőként a mérgező tanárokat, akik bántják a gyermekedethttp://www.life.hu/csalad/20190422-igy-kezeld-szulokent-a-mergezo-tanarokat-akik-bantjak-gyermekedet.htmlAhogy arról korábban már beszámoltunk, a fekete pedagógia él és virul. Mindennapos gyakorlat, hogy az oktatási intézményekben olyan becsmérlő mondatok hagyják el az ott dolgozók száját, amelyek szilánkokra törik a gyerekek önértékelését. Tódor Marina klinikai gyermek- és ifjúsági szakpszichológus segítségével most azt mutatjuk be, mit tehet a szülő, ha gyermeke fekete pedagógia áldozatává vált. CsaládOrigo

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.