Az UV-sugárzás típusai és hatásai

A napfény voltaképpen elektromágneses energia, amelynek csak egy bizonyos hullámtartománya az UV-sugárzás. Ez a látható fénynél kisebb, de a röntgensugárzásnál nagyobb hullámhosszúságú, a szem számára pedig nem érzékelhető.

amit előfordul, hogy valahol ibolyántúlinak vagy ultraibolyának neveznek. Az UV-sugárzást tovább bonthatjuk UV-A, UV-B sugárzásra, amelyekről mindenki hallott már valószínűleg, de létezik még ezeken felül az UV-C is, erről pedig jóval kevesebb ismeret forog közszájon, mint A és B testvéreiről.

Az UV-A nem más, mint az ibolyántúli sugárzás nagy hullámhosszú változata. Ez alkotja a földfelszínt elérő sugárzás túlnyomó többségét. Néhány évtizede csak a barnulást tulajdonították neki, káros hatásait azonban nem ismerték. Manapság azonban már tudni, hogy az UV-A nem csupán az azonnali, ám ideiglenes barnaságért felelős, de az UV-B sugárzáshoz hasonlóan bőrpírt és gyulladást okoz, roncsolja az A-vitamint és szerepe lehet a bőrrák kialakulásában is.

Az UV-B a természetes napfény 1/15-ét teszi ki, és amilyen hasznos az emberi szervezet számára, épp annyira lehet pusztító jellegű is. Az UV-B sugarakat eredetileg elnyelte a Föld ózonrétege, ám az ózonpajzs elvékonyodásának köszönhetően

Pozitív hatásai közé tartozik, hogy szükséges a D-vitamin szintéziséhez, amely elengedhetetlen, hogy csontjaink megfelelően fejlődjenek, megelőzve az olyan betegségek kialakulását, mint az angolkór. Ugyanakkor ez a közepes hullámhosszú ibolyántúli sugárzás közvetlenül tudja roncsolni a DNS-t valamint felelős a fény okozta rákképződésért. Nem csupán a bőr sejtjeinek genetikai állományát képes megváltoztatni, de a szemet is károsíthatja és elősegítheti a szürkehályog kialakulását.

A kis hullámhosszú ibolyántúli sugárzásról, azaz az UV-C-ről nem véletlenül nincs túl sok információja az átlagembernek. Ezt ugyanis a légkör teljesen elnyeli. Illetve elnyelte, mert az egyre vékonyodó ózonréteg miatt fennáll a veszélye annak, hogy bizonyos területeken ezek a sugarak is elérhetik a földfelszínt, akkor pedig már számolni kell az UV-C emberre gyakorolt hatásaival is.

A nap maga az élet, maga az energia, ám manapság jobb félni tőle, mint megijedni. Bár a legtöbben imádnak napozni nyáron, okosabban tesszük, ha kerüljük a napsugárzást délelőtt 11 és délután 3 óra között, sőt ezen az időtartományon kívül is hordjunk széles karimájú kalapot, UV-szűrős napszemüveget valamint használjunk fényvédőket.