Müller Péter: "A többnejűséget azok a kultúrák találták ki, amelyek csakis a nemi vágyat, de a szerelmet sohasem ismerték"

A többnejűséget azok a kultúrák találták ki, amelyek csakis a nemi vágyat, de a szerelmet sohasem ismerték. Hímek, de nem férfiak. Több szerelmem éppúgy nem lehet, ahogy több istenem sem. Csak Egy. A többiekben nem is tudok hinni, nem is ismerhetem, és főleg nem szerethetem őket.

Az egy az élet legtitkosabb, leggazdagabb szava. Százmillió, vágytól hajtott ondósejt indulhat az útjára, de céljába csak egyetlenegy jut. Egy. És egyetlenegybe. Ebből az eggyé válásból születtél te és én, és mindenki. „Egyetlenem!" – így nevezed a szerelmedet. És az is. Nincs rá jobb kifejezés. Amíg szerelmes vagy belé, ötmilliárd ember közül ő az egyetlenegy. Így érzed, és így mondod. Olyan van, főleg férfinál, hogy megkívánsz mást is, sokat is, négyet is, tizet is, százat is, de ez nem szerelem.

A magyar nyelv csodája, hogy erre külön szót alkotott. Hasonlít a „szeretet"- re, de nem az. A szeretetben sok mindenki van. De a szerelemben csak egy. Nincs benne senki más, csak Te.