A feminista mozgalmak legnagyobb eredménye a női választójog

választás Anglia női szavazati jog női választójog szüfrazsett Magyarország feminizmus feminista mozgalom
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
A feministák a 19. század közepétől kezdve harcoltak a nők egyenjogúságért, melynek első állomása a választójog megszerzése volt. Angliában erre 100 éve került sor először. Az akkori brit feminista mozgalmak nagy alakjain túl, bemutatjuk a magyarországi helyzetet is.

Millicent Fawcett (1847-1929) – A békés kampány híve

Fawcett energiáit, elsősorban a nők felsőoktatási lehetőségeinek javítására irányuló küzdelemben összpontosította. A NUWSS ( National Union of Women's Suffrage Societies) elnöke a nők választójogát békés és jogi eszközökkel kívánta elérni. Azonban voltak olyan tagok, akik a „hangosabb, erőszakosabb" megközelítésben hittek. Az egyik ilyen, Emmeline Pankhurst volt, aki 1903-ban kilépett a NUWSS-ból, és megalapította a WSPU-t (Women's Social and Political Union), melynek mottója ez volt: "Tettek, nem szavak".

Millicent Fawcett, a békés kampány híve Forrás: Tom Marshall (PhotograFix)

Emmeline Pankhurst letartóztatják a Buckingham-palota előtt, miközben egy petíciót próbált meg átadni V. György brit királynak 1914 májusában.

A híres szüfrazsett azonban így is elérte célját, hiszen ezután számos újság írt róla. A nagy nyilvánosságot kapott eset után többen is csatlakoztak és/vagy támogatták a mozgalmat.

100 évvel ezelőtt a férfiak magukat felsőbbrendűnek tartották, és egész egyszerűen féltek attól, hogy miként hathat a nők szavazati joga a hagyományos családmodellre.

Emmeline Pankhurst letartóztatják a Buckingham-palota előtt Forrás: Tom Marshall (PhotograFix)

Emmeline Pankhurst 1913

A szüfrazsettek széles csoportja igen agresszívan próbálta kiharcolni a nők egyenlő jogait; ablakokat törtek be, gyújtogattak, a parlament elé láncolták magukat. Ezek gyakran csak azért történtek, hogy a média egy napra se feledkezzen meg a feminista törekvésekről.

Emmeline Pankhurst 1913-ban Forrás: Tom Marshall (PhotograFix)

A WSPU kiemelkedő tagjai, Annie Kenney és Christabel Pankhurst.

Több mint 1000 nőt tartóztattak le a WSPU „kampánya" során. Előtte soha nem került ennyi nő börtönbe politikai okok miatt.

Sok fogvatartott nő a szabadon engedését kérte, miután ezt a kormány megtagadta, éhségsztrájkba kezdtek. A válasz drasztikus volt; kényszerrel egy csövet dugtak le a gyomrukba, és azon keresztül táplálták őket.

A WSPU kiemelkedő tagjai, Annie Kenney és Christabel Pankhurst Forrás: Tom Marshall (PhotograFix)

Mabel Capperet feminista aktivistát 1912-ben letartóztatták a Bow Streeten. A WSPU színeit viseli, mely a lila, fehér és a zöld.

Mabel Capperet feminista aktivistát 1912-ben letartóztatták a Bow Streeten Forrás: Tom Marshall (PhotograFix)

Velük ellentétben a másik nagy női mozgalom, a NUWSS nem szüntette meg tevékenységét a háború kitörésekor. A háború alatt is tovább folytatta a női szavazati jog bevezetését, felhasználva erre a háttérország, azaz az otthon maradt nők támogató erőfeszítéseit. A háború alatt például több mint egymillió nő dolgozott lőszergyárakban. A nők foglalkoztatási aránya 1914 és 1918 között 23,6% -ról 46,7% -ra nőtt. Az Egyesült Királyságban – mint sok más hasonló háborúban részt vevő országban – a nők dolgoztak azokban a munkakörökben is, melyeket korábban csak férfiak tölthettek be – például busz- és villamosvezető, ellenőr, postai dolgozó, rendőrtiszt, tűzoltó.

Egy női munkás egy brit lőszergyárban, az első világháború alatt.

Lassan elkezdett mérséklődni a nyilvánosság ellenállása a nők szavazati jogával kapcsolatosan.

1918. február 6-án, a 30 év feletti brit nők megkapták azt, amiért annyit küzdöttek, jogot arra, hogy szavazhassanak.

Persze nem volt elég elérni ezt az életkort, sok egyéb feltételhez kötötték - többek közt házassághoz -, így a brit nők csupán 40%-a élhetett a szavazati joggal. Ám, ez csak a kezdet volt. 10 évvel később a korhatárt csökkentették, és a törvény végül biztosította, hogy szavazáskor a nőknek ugyanolyan jogaik legyenek, mint a férfiak.

Egy női munkás egy brit lőszergyárban, az első világháború alatt Forrás: Tom Marshall (PhotograFix)

Magyarországon többször is tárgyalta a Parlament a nők szavazati jogáról szóló indítványokat, de elfogadásáig rögös út vezetett. Lapozz és tudj meg mindent az I. Világháború végén történt, nőket érintő jelentős változásokról.

Magyarország és a női választójog

Az 1848. évi V. törvénycikkben még ez szerepel: a hazaárulók, a csempészek, a gyújtogatók, a gyilkosok, és a nők nem kaphatnak választójogot. A kiegyezés után, többször is a Parlament elé került a női szavazati jog kérdése, de lényegi előrelépés egészen a századforduló környékéig nem történt. Ekkor kezdett ugyanis megváltozni a nők megítélése hazánkban is – 1985 után például lehetősége volt egyetemi képzésben a nőknek is bölcsésznek, gyógyszerésznek és orvosnak tanulni.

Glücklich Vilma pedagógus és Bédy-Schwimmer Rózsa újságíró Forrás: Wikipédia

1904. december 18-án megalakult hazánkban a Feministák Egyesülete

– melynek alapítója Glücklich Vilma pedagógus, egyik legismertebb vezetője pedig Bédy-Schwimmer Rózsa újságíró volt. Saját újságjuk is volt, a Nő és Társadalom. Ez a mozgalom remekül összefoglalta és megfogalmazta a nők akkori helyzetét, valamint remekül érvelt a női szavazati jog mellett. 1906-ban felmérést végeztek a női választójoggal kapcsolatosan, mely során politikusokat, jogászokat és egyéb közéleti személyeket kérdeztek meg. Tisza István gróf így nyilatkozott:

Álláspontjával azonban nem osztozott az összes férfi. Giesswein Sándor néppárti, majd keresztényszocialista politikus például teljesen indokoltnak tartotta, hogy a nők is kapjanak választójogot.

Giesswein Sándor Forrás: Wikipédia

Látszik tehát, hogy a férfiak körében is voltak, akik támogatták a magyar feminista mozgalom ezen törekvését. Az egyesület saját kiadású újságjában, 1909. július 1-én jelentette meg, „Miért kell a nőknek választójog?" címmel, a 31 pontból álló politikai programját. Törekvéseiket az I. Világháborúban sem tették félre. Rendszeresen írtak a nők háború alatti helyzetéről, a napi küzdelmeikről.

Az első valódi áttörést, Vázsonyi Vilmos választójogi miniszter törvénytervezete jelentette.

Az 1917. december 21-én benyújtott választójogi törvény-javaslatában megadta volna a választójogot minden 24. életévét betöltött, írni-olvasni tudó magyar állampolgár nőnek, aki elvégezte a 4 elemit, vagy gyermekes hadiözvegy, vagy egy, legalább 2 éve fennálló tudományos, művészeti egyesület tagja. A törvénytervezetet hosszú hónapokon át, egy 48 tagú bizottság tárgyalta. 1918. június 7-én kimondták, hogy nem támogatják a női választójogot. Ezt követően az ügyben képviselőházi vita kezdődött, melynek során Vázsonyi Vilmos 13 beszédet mondott. A július 17-én elhangzott beszéde volt a legjelentősebb, ebből idézünk egy részletet:

Vázsonyi Vilmos Forrás: Wikipédia

Sajnos az érvelései nem találtak többségi egyetértésre, ugyan a Wekerle-kormány bevezette az új választójogi törvényt, de a nőket kihagyta belőle.

1918. október 31-én új időszámítás kezdődött; az új, Károlyi-kormány programjában a nőknek is kívánt szavazati jogot adni – a magyar történelemben először -, a tervezet 1919 márciusában el is készült, de életbelépését a proletárdiktatúra meggátolta. 1919. március 21-én megalakult a Tanácsköztársaság, mely a választási törvény módosításait is magával hozta. Immár nő és férfi egyaránt szavazhatott, ha betöltötte a 18. életévét. Ám az áprilisi választás egyrészt nyílt, másrészt ténylegesen szabad választás nélküli volt - hiszen csak a Magyarországi Szocialista Párt tagjai indulhattak el rajta. Tehát hiába kaptak választójogot a nők, ténylegesen nem értek el vele semmit.

A Tanácsköztársaság azonban 1919. augusztus elején megbukott, helyét a Friedrich-kormány vette át. Programjában többek közt a titkos és általános szavazójog is szerepelt, mely november 17-én, az 5985.számú kormányrendelettel hatályba is lépett.

A választójog feltételei:

betöltötte a 21. életévét (ennek az életkornak a betöltése előtt is választójoga van annak, aki 1918. november 1. előtt, legalább 12 héten át harctéri katonai szolgálatot teljesített)
6 év óta magyar állampolgár
fél év óta ugyanabban a községben lakik vagy ott lakása van

A nőkre is ugyanezek vonatkoztak, de esetükben az írni-olvasni tudás is feltétel volt.

A csador árnyékában - Ilyen az arab nők és feleségek valódi életehttp://www.life.hu/csalad/20180204-igy-elnek-az-arab-nok-es-felesegek.htmlAz arab országokról korábban már mi is szót ejtettünk, amikor a női jogok szempontjából legelmaradottabb és legelkeserítőbb országokról írtunk. Ám, sok hiedelem él az emberek fejében a nők helyzetét illetően, melyek távolról sem igazak az összes arab államban. Nézzük meg, hogy milyen a keleti nők valódi helyzete. Család--Nőkről nőknek, avagy létezésünk bonyolultságában rejlik annak szépségehttp://www.life.hu/csalad/20180125-a-noi-elet-bonyolultsagarol.htmlHa egy túltolt feminista propagandára, vagy egy „milyen igazságtalan az élet velünk, nőkkel" dicshimnuszra számítasz, akkor nem jó helyen jársz. A női lét önmagában egy csodálatos és összetett jelenséghalmaz, melyben nagy szerepet kapnak a hormonok, no meg persze az agyunk bonyolult kapcsolódásai is. Erre remek példát ad az az a kis szösszenet, melyben egy pár fekszik este az ágyban, a férfi pedig a plafont bámulja. A nő egyből kombinálni kezd: „Biztos, már nem tetszem neki, másra gondol, szeretőt tart, nem ízlett a vacsora, utálta az esti romantikus filmet, neheztel valamiért...stb." A férfi mindeközben: „Az ott tényleg egy légy a plafonon?" Család--A nők 100 000 forinttal kevesebb fizetéssel is beérnék, mint a férfiakhttp://www.life.hu/csalad/20171019-a-nok-100-000-forinttal-kevesebb-fizetessel-is-beernek-mint-a-ferfiak-z-generacio.htmlA Z generáció – a mai 14-25 éves korosztály – igencsak érdekes elképzeléseket mutat, már, ami a bérigényeket és a munkavállalás körülményeit illeti. Fantáziavilágban élnek, vagy jövőbe látnak? Egy friss hazai kutatás* most bepillantást enged a fejükbe. Család--10 ország, ahol a nők helyzete a mai napig siralmas (18+)http://www.life.hu/csalad/20170826-10-orszag-ahol-a-nok-helyzete-a-mai-napig-rossz-siralmas.htmlMár írtunk 10 olyan országról, ahol bizony kifejezetten jó nőnek lenni. Most azonban ezek ellenpólusát mutatjuk meg; olyan államokat, ahol a nők helyzete a mai nap is siralmas, alsóbbrendűnek, tárgynak tartják őket és vérforraló elbánásban van részük. Család--Nemek közti aránytalanságok - 9 ország, ahol jóval több férfi él, mint nő http://www.life.hu/csalad/20180214-nemek-kozotti-arany-orszagok-ahol-joval-tobb-ferfi-el-mint-no.htmlA listában szereplő országok többsége európai. Ez talán meglepő lehet, hiszen azt gondoljuk, hogy az öreg kontinensen, ha nem is minden, de majdnem minden rendben van. Egyre elterjedtebb a nemek közti egyenlőség gyakorlati megvalósítása, ám épp ez okozza sok országban azt, hogy a nők bizony kevesebben vannak. Család--A házasság intézményének evolúciójahttp://www.life.hu/csalad/20180212-a-hazassag-intezmenyenek-evolucioja-eskuvo.htmlA házasság hete remek lehetőséget teremt arra, hogy kicsit belemélyedjünk, magának a házasság intézményének történetébe, szárazságtól mentesen. Onnantól kezdve, hogy a házasság lényegében nem jelentett semmit, az egyházi áldás elengedhetetlenségén át, egészen a polgári szerződéssé minősítésig. Számos érdekes tényt gyűjtöttünk össze, mind globális, mind hazai tekintetben. Egész biztos, hogy lesz, ami meglep és meghökkent majd. Család--

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.