A szülői elidegenítés súlyos következményekkel járhat a gyermek fejlődésére

2017.12.13. 19:53

Karácsony közeledtével az elvált, vagy épp válófélben lévő szülők között még élesebbé válnak a játszmák. Ezek túlmutatnak a „Kinél legyen a gyerek szenteste?", vagy az „Együtt, vagy külön ünnepeljenek-e?" kérdéseken. Sajnos sok esetben az egyik szülő komoly pszichológiai manipulációnak teszi ki a gyermeket, mely nem csak az ünnepi hangulatnak tudható be.

 

A szülői elidegenedés fogalmát (Parental alienation syndrome, rövidítve: PAS) 1980-ban vezették be egy pszichiáter, Richard A. Gardner javaslatára. Ő számos válófélben lévő szülővel folytatott klinikai vizsgálatot, melyben elsőként fogalmazta meg a szülői elidegenedést mint tömegesen létező jelenséget.    

Válófélben lévő szülőknél karácsony közeledtével még élesebbé válnak a játszmákForrás: Shutterstock


Az egyik szülőtől, rokontól való elidegenedésnek két típusát különböztetik meg:  

1. Valós elidegenedés - Ez természetes módon is bekövetkezhet. Ebben az esetben maga a szülő szolgáltat rá okot: elhanyagoló, bántalmazó, ártalmas viselkedésű. A gyermek ekkor vagy túlzott ragaszkodást mutat irányába, tele bizonyítási vággyal, vagy elidegenedik tőle.

Nem szabad elmennünk amellett, hogy a PAS hagyományos családmodellekben is előfordul. Az anyát vagy épp az apát semmibe veszi a gyermek, nem kér tőle se tanácsot, sem engedélyt, fegyelmezési próbálkozásait elengedi a füle mellett.

2. Kóros elidegenítés – Lényegében a káros, egészségtelen családi viszonyok következménye. A gondozó szülő direkt vagy indirekt rombolja le a gyermek és a másik szülő, családtag közti kapcsolatot. Sok esetben a szülő mellett a közvetlen környezet is részt vesz ebben a folyamatban.

Az anyát vagy épp az apát semmibe veszi a gyermekForrás: Shutterstock
József (37)
Az ex-nejem rendszeresen lemondta a hétvégéimet, amit a gyerekeimmel kellett volna töltenem, sokszor letagadta őket, amikor telefonáltam. Eltelt pár hónap, és már nem akartak hozzám átjönni. Képzeld el, milyen érzés, amikor ott állsz a régi lakásodban, és a kislányod sírva fakad, amikor el akarod vinni, közben meg a fiad elé áll, hogy megvédje tőled.

Lényegében arról szól, hogy az egyik szülő a másik ellen hangolja a gyermeket. Ez egy állandó folyamat, melynek következménye a másik szülővel szembeni indokolatlan tiszteletlenség, ellenkezés és a teljes elutasítás. A legtöbb esetben azért kezdik meg ezt a fajta manipulációt, hogy a másik felet végleg kizárják a gyermek életéből.

A PAS nagyszülő vagy más rokon irányába is mutathat. Az érintett szülőn túl, a legnagyobb károkat ez a szindróma a gyermekben okozza. Hosszú távon a magatartásbeli és kötődési problémákon túl, akár személyiségtorzulás is felléphet.

A PAS hosszú távon magatartásbeli és kötődési problémákat okoz a gyermekbenForrás: Shutterstock

Tipikus élethelyzet, amikor apa kezdeményezi a válást, a gyermek az édesanyánál kerül elhelyezésre, és a férfi ellen elindul a hadjárat. Ebben nemcsak az anya, de annak családja is részt vesz. Ez lehet tudatos, amikor mindent úgy forgat ki a szülő, hogy a másikat rossz színben tűntesse fel, mivel megfogalmazódott célja a gyermek szeretetének egyedüli birtoklása, a másik kizárása.

A tudat alatti elidegenítés általában önbizalom-, a saját szülői alkalmasságba vetett hit hiányából, vagy valamilyen gyermekkori traumából ered – elhagyták, elhanyagolták, netán bántalmazták. A válás előhozza belőle ezeket az érzéseket, és mindent a másik félre vetít ki. Az ilyen szülő gyakran borderline vagy nárcisztikus személyiségzavarral küzd, de az se ritka, ha üldözési mániában szenved. Ő az, aki kihasználva gyermeke bizalmát és feltétel nélküli szeretetét, ráerőlteti a saját félelmeiből, fel nem dolgozott traumáiból eredő akaratát.

Miként működik a gyakorlatban a szülői elidegenítés?

A manipulatív szülő nagyon finom módon éri el, hogy a gyermek kötődése és érzelmi kapcsolata lépésről lépésre mérséklődjön, a folyamat végén pedig teljesen megszakadjon a másik irányába. Gyakran bevonja a gyereket a felnőtt konfliktusba, melyben eljátssza az áldozat szerepét, vagy épp olyan helyzetet generál, melyben a másik szülő csak negatív szereplőként tud részt venni.

Mindent úgy forgat ki a szülő, hogy a másikat rossz színben tűntesse fel"Forrás: Shutterstock "

Hazugságokat talál ki, túloz, zsarol, fenyeget, lelkiismeret-furdalást kelt, magára ölti a mártír jelmezét.  Egy idő után, már a gyermek is ehhez mérten kezd el gondolkodni. A gondozó szülő ítélkezési jogot ad a kezébe a másik felett, melytől egyfajta nagyképűség, hatalom szállja meg. Szörnyű ezt megélnie a gyermeknek és a különélő, perifériára szorított szülőnek egyaránt.

Balázs (28)
Emlékszem, mikor apám elköltözött, rendszeres esti programmá vált, hogy anyám róla mesélt. De ezek nem kedves történetek voltak. Többször, többféleképpen is elmondta, hogy mikor volt alkoholista, kisbabaként nem is akart engem, hogy a családi kasszából vett ki pénzt azért, hogy a szeretőjét étterembe vihesse, pedig abból a pénzből én milyen szép ajándékokat kaphattam volna. Nem egyszer fordult elő, hogy apám nem jött értem a megbeszélt napon, mire mindig megkaptam, hogy már új családja van, én már nem számítok neki. Még csak 8 éves voltam, amikor elváltak a szüleim. Azóta sok dolgot világosabban látok, és rájöttem, hogy anyám rengeteg mindenben túlzott, vagy hazudott.

Mi lehet a megoldás?

Az első lépés, hogy megóvjuk a gyermeket az ártalmas szülői magatartással szemben. Csak ezután következhet a szakképzett pszichológussal való foglalkozásokon való részvétel. Ezeken mindkét szülőnek részt kell venni, a segítés metódusa változó, minden esetben család és élethelyzetre szabott.

Nyíltabban kell kezelni ezt a jelenséget, mely hazánkban jelenleg még mindig láthatatlan, gyakran megfoghatatlan problémaként nehezedik, leginkább az elvált gyermekek életére.

A szülői elidegenítést sokszor a férfihez kötik tévesen, holott nemtől független, minthogy Az Apák az Igazságért Egyesület tagjai között is számos anya található. Pontos hazai adatok nem születtek még a témában, de a gyámügyi eljárások kb. 90%-nál fellelhető a szülői elidegenítés - mondta Szaniszló Csaba, Az Apák az Igazságért Egyesület elnöke azon a konferencián, melynek célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a jelenségre, felismerhetővé tegyék a szülői elidegenítés jeleit a gyermekvédelmi jelzőrendszerben.

szülő-gyerek kapcsolatgyerekváláselvált szülőszülői elidegenítés