A "többszerelműség" megcsalás, vagy a szabad érzelmek ünneplése? - Interjú Szurovecz Kittivel

2017.10.13. 18:00

A szerelmet gyakran állítják be úgy, mint egy véges érzelmet, melyben csak két embernek van helye. Zajlik ez úgy, hogy nyilvánvalóan messze sincsenek korlátai. Tény, hogy felfokozott, erős kötődést feltételező érzelmek egyszerre több ember felé is irányulhatnak; mint például a baráti, szülői, testvéri szeretet. Miért hisszük hát, hogy a szerelem kivétel lenne? 

Amikor épp csak hallottam a poliamoriaról, egyszerűen elképzelhetetlennek éreztem, hogy valóban lehet egyszerre több embert is szerelemmel szeretni. Ahogy azonban utána olvastam, és volt szerencsém ebben érintett emberekkel beszélgetni, egyre inkább kezdtem elhinni, hogy igen, ez valóban létezhet.

"Évekkel ezelőtt hosszú ideje éltem harmonikus párkapcsolatban, amikor megjelent az életemben a harmadik személy."

Fotó: Faluhelyi Fanni/Life.hu

A poliamoriát gyakran tévesen egybemossák a poligámiával, a nyitott kapcsolattal vagy épp a poliszexualitással, swingerezéssel. Az alkalmi szex, a birtoklási vágy távol áll ettől az érzelmi állapottól. Ebben valóban szerelmekről, szoros érzelmi kötődésekről beszélhetünk.

A poliamoria, azaz a többszerelműség azt jelenti, hogy valakinek egyszerre több partnerrel van/lehet szerelmi kapcsolata, és az ő partnereinek is lehet több másik párkapcsolata – mindez a résztvevők beleegyezésével.

Ezzel kiépülhet egy olyan kapcsolatrendszer, melyben az érintettek akár baráti kapcsolatban is állhatnak egymással úgy, hogy közben ketten, hárman közülük szerelmi viszonyt ápolnak. Természetesen ez nem feltétel. Van, amikor egy adott személy partnerei tudnak egymásról, de nem találkoznak közösen, nincs köztük baráti kapcsolat.

Természetesen nem minden poliamor kapcsolat lampionos kerti mulatság. Szurovecz Kitti új könyve, épp ebbe a „rejtett" világba enged bepillantást, sőt! A sokszívű révén, megismerjük a poliamoria szövevényes és sokrétű kapcsolatrendszereit, feltárul előttünk a szépsége és a mételye egyaránt.

Szurovecz Kitti új könyve, a poliamor kapcsolatok „rejtett" világába enged bepillantást

Forrás: Shutterstock, Bookline

Miért választottad épp a poliamoriat a könyved alaptémájának?

Szurovecz Kitti: Évekkel ezelőtt hosszú ideje éltem harmonikus párkapcsolatban, amikor megjelent az életemben a harmadik személy. Nem igazán értettem, hogy miért kezdtem felé érzelmeket táplálni, mert nagyon szerettem a páromat, egy nagyon jó kapcsolatba érkezett ez a dolog. Ők tudtak egymásról, egyikük előtt sem titkoltam, mi zajlik, és hónapokig őrlődtem, hogy hogyan tovább. Mind a két férfiban teljesen mást szerettem, nem tudtam őket összehasonlítani, mivel annyira különbözőek voltak. Ezt nem egy megcsalásos helyzetként kell elképzelni; mi megbeszéltük a dolgokat. Amikor valakivel mélyen kapcsolódsz, annak nem tudsz hazudni.

Végül nagy nehezen hoztam egy döntést, de elég sok időbe telt, míg a lelkemben el tudtam engedni a másik férfit. Évekig fájó hiányérzetem volt. A párom tudja, hogy én mennyire szerelmes voltam akkor abba a másik férfiba, hogy az énem egy része mennyire erősen azt diktálta; menjek. Az, hogy maradtam, nyilvánvalóvá tette számára, hogy ő milyen fontos nekem. Ez egy komoly fejlődési időszak volt a kapcsolatunkban, amely által közelebb kerültünk egymáshoz.

Ha egy kapcsolatban megjelenik egy harmadik személy, szerintem nagyon nem mindegy, hogy a felek miként kezelik a helyzetet. Nem gondolom, hogy ilyenkor az a jó módszer, hogy felborítjuk az asztalt, helyette érdemes megbeszélni, mi vezetett idáig és van-e esély arra, hogy együtt maradjunk.

,,Ha egy kapcsolatban megjelenik egy harmadik személy, szerintem nagyon nem mindegy, hogy a felek miként kezelik a helyzetet" - mondja az írónő

Fotó: Faluhelyi Fanni/Life.hu

Egy keleti bölcs mondta; „Aki le tud mondani a szerelemről egy magasztosabb cél érdekében, azelőtt kinyílik egy másik ország." Higgadtabb, boldogabb ember lettem, kevesebbet elégedetlenkedem.

Évekkel a magánéleti problémám után ráakadtam egy újságcikkre, ami a poliamoria témájával foglalkozott. Nagy csodálatomra fedeztem fel akkor, hogy élnek Magyarországon emberek, akik a többszerelműségüket nem zsigerileg megszüntetni akarják, hanem megélni, méghozzá csoportba szerveződve - a Poliamoria Magyarország Facebook oldala pillanatnyilag 800 fős. Persze, nem ennyien vannak egymással párkapcsolatban, ez azt jelenti, ennyien vállalják fel az ilyen irányú beállítottságukat. Engem nagyon elkezdett érdekelni a poliamoria lelki aspektusa. L étezik-e, hogy valaki ilyennek születik, vagy az őt formáló százmillió tényező hatására válik poliamorrá? Van, aki ilyen érzelmi alkat, vagy - mint az én esetem is jól tükrözi – egyszer fordul elő vele ilyesmi az életben?

Néhány hónapra beépültem a Poliamoria Magyarország tagjai közé, rengeteget beszélgettem velük, kutatómunkát végeztem, majd amikor már úgy éreztem, hogy eleget tudok róluk, elkezdtem írni a könyvet az életformájukról.

Önterápiának is szántam, hogy ami annakidején velem történt, azt könnyebb legyen elfogadnom, feldolgoznom. A sokszívű című könyvemből kiderül: a poliamoria nem jobb, mint a monogámia, csak más. A történetem legfontosabb üzenete, hogy lehetünk boldogok, felvállalva az önvalónkat, csak keressük meg ehhez a megfelelő partnert, vagy partnereket és ne bántsunk, kínozzunk valakit, aki az identitását tekintve nem hozzánk való. Szerencsés, ha a monogám monogámmal, a poliamor pedig poliamorral kerül kapcsolatba. Ha ez nem így történik, az sok szenvedés forrása lehet.

,,A történetem legfontosabb üzenete, hogy lehetünk boldogok, felvállalva az önvalónkat, csak keressük meg ehhez a megfelelő partnert, vagy partnereket"

Fotó: Faluhelyi Fanni/Life.hu

A mélyreható kutatómunkád során számtalan emberrel és párral beszélgettél. Hogyan írnád körül a poliamoria lényegét? Mit jelent tulajdonképpen a „többszerelműség"?

SZ.K.: Miközben írtam a könyvet, azon gondolkodtam – és a riportalanyaimon történetei is ezt támasztották alá-, egyetlen ember nem feltétlen adhat meg mindent, amire vágyunk. Egy párkapcsolatban, ha elmúlik a kezdeti rózsaszín köd, gyakori, hogy megmagyarázhatatlan hiányérzetünk van. Ám, ha monogám nőként egyet választok, akkor lemondok az összes többi lehetőségről. Ezzel szemben egy poliamor azt mondja, én márpedig szeretem őt, őt, és még őt is, az én világom velük együtt kerek, és nem vagyok hajlandó választani. Velem így lehet jól együtt élni, én így vagyok jól szeretve. Ez a helyzet azonban nehéz, hiszen minél többen vannak egy kapcsolódásban, annál több embernek az igényeire kell figyelni. Ez nagy felelősség, ennyi lélekért felelni, ráadásul egy nap csak 24 órából áll.

Magyarországon a legtöbb poliamor úgy él, hogy van egy elsődleges párja, akivel akár családot alapítanak, háztartást tartanak fenn – tehát gazdaságilag is közös életet élnek -, és vannak a külsős szerelmi partnerek. Ha vannak gyerekek, az ő esetükben anya vagy apa plusz barátja, barátnője úgy működik, mint egy szerető nagynéni, vagy nagybácsi. Baj csak akkor van, ha a szülők túl gyakran váltogatják a külsős kapcsolatokat, mert ezzel törést okoznak a gyerekeik lelkében. Szerencsére több olyan poliamor családot is láttam, ahol a szeretők több éve ugyanazok, beilleszkedtek a családba, és a gyereknek több figyelem, szeretet jut, mint a hagyományos családmodell esetében.

Szurovecz Kitti: ,,Több olyan poliamor családot is láttam, ahol a szeretők több éve ugyanazok, beilleszkedtek a családba, és a gyereknek több figyelem, szeretet jut, mint a hagyományos családmodell esetében"

Fotó: Faluhelyi Fanni/Life.hu

Szerinted mi lehet az oka annak, ha egy hosszú ideje monogám párkapcsolatból poliamor lesz?

SZ.K.: Azt a pezsgést, a gyomorban repkedő színes pillangók érzését egy sokéves, bejáratott párkapcsolat már nem tudja megadni, amit a szerelem kezdetén érzünk. Emiatt szerintem a legtöbb embernek van személyiségkrízise; megtaláljuk az igazit, megházasodunk, majd ahogy telnek az évek, elkezd hiányozni a friss szerelem érzése. Ezzel vagy megbékélünk, vagy megcsalók leszünk, vagy poliamorok. Lássuk be, hogy még mindig jóval több a megcsaló, mint a poliamor ember. Ha belegondolunk, a poliamoria, azaz a nyíltan felvállalt többszerelműség etikus, hiszen a partner beleegyezésével és tudtával történik, míg a félrelépés nem az. Meglepő lehet, de a kutatómunkám során kiderült: a poliamor kapcsolatok kezdeményezői 70%-ban nők. Azonban az esetek többségében, amikor a nő szeretné megnyitni az addig monogám kapcsolatát, annak szakítás lesz a vége. A férfiak birtoklóbbak, valahogy a nők jobban képesek megélni ezt a többfelé szeretést.

Beszélgettél olyan emberekkel, akiknek poliamor párjuk van, de ők maguk nem igényelnek más partnert az életükbe?

SZ.K.: Igen, többel is, és ezek a kapcsolatok általában nem tartanak sokáig. Egy poliamor kapcsolat akkor jó, ha két olyan ember van egymás mellett, akik nyitottak más, külsős kapcsolatokra is. Ha valakit belekényszerítenek ebbe a helyzetbe, az szenved, tűr, tolerál, ameddig csak bír, de boldog nem lesz soha, bármennyire szereti is a poliamor párját, és bármennyire szeretne megengedő lenni vele szemben. Itt minden a gyakorlatban dől el. Mindenkinek azt tanácsolom: csak akkor menjen bele egy ilyen többes szerelembe, ha teljes szívével ezt szeretné, és nem a párja elvesztésétől való félelmében teszi.

Miként vegye a kezébe az olvasó a könyvet? Mennyi valós ihletésű poliamor szereplő és történet köszön vissza a Sokszívűben?

SZ.K.: A könyvben a legtöbb karakternek valós ihletője van. A legtöbb szituáció, vagy párbeszéd valahol, valakivel már megtörtént, és mindezt beledolgoztam az egyébként fiktív cselekményembe. A főszereplő, Annabella kettős életet él, ám egy nap várandós lesz, de nem tudja, melyik párjától. Ekkor színt vall a két férfi előtt, akik természetesen mindketten kidobják. Egyedül marad, de mégsem teljesen: megismerkedik ugyanis a Sokszívűek Társaságával, akik az én történetemben a poliamorok. Valójában ezen a ponton kezdődik Annabella különös utazása egy kívülről nagyon is szürreálisnak tűnő párkapcsolati szubkultúrába.

,,A könyvben a legtöbb karakternek valós ihletője van. A legtöbb szituáció, vagy párbeszéd valahol, valakivel már megtörtént, és mindezt beledolgoztam az egyébként fiktív cselekményembe"

Fotó: Faluhelyi Fanni/Life.hu

A sokszívű nem „propaganda poliamoria biblia", igyekeztem mindvégig objektív maradni, és pro és kontra az olvasók elé tárni a többszerelmű életformát. Persze, annyira lehettem őszinte a kötetben, amennyire a riportalanyaim azok voltak velem.

szurovecz kittitöbbszerelműségmegcsaláspoliamoriapárkapcsolat